Bogárzó - a megújulás záloga

Oláh Zoltán

Bogárzói tanyagazdaságok épülnek

A VÁTÉSZ-t, vagy teljes nevén a VÁsárhelyi TájépítÉSZ Népfőiskola Egyesületet 2013-ban éppen azzal a céllal alapították meg szabad akarattal rendelkező megyei illetőségű Földművesek, Észművesek és Kézművesek (FÉK), hogy a ma már sokaknak élhetetlen városi életforma helyett a tájgazdálkodási lehetőségeket kiaknázhassák és az elnéptelenedett vidéket újra több generációs családok megosztható, sokoldalú műveltsége, a FÉK közösségei foglalják el. A FÉK Bogárzó újjászületésének záloga.

A Dél-Alföld termőföldben bő, "legelőin fű kövér" és iható víz is van, amennyi kell. Igaz még több is lehetne, ha Bogárzó pangó száraz-ereit újraélesztenénk. A mérsékeltövi időjárás e táj legfőbb értéke, amelyhez az évezredek óta itt élő emberek haladó hagyományokkal járultak hozzá. A felhalmozott szellemi kincseket helyben kell megőrizni és ebben Bogárzó megújulása lehet a példaadó. Nóra, a fazekas kézműves tanyagazdaságát az életmódváltásra felkészült, több nemzedék újra együttélését hirdető családok építik. Célunk, hogy minél több öngondoskodó mintagazdaság épüljön a romokon. A gyakorlatban szerzett XXI. századi tudás terjesztésének tájépítészeti középpontjává kívánjuk fejleszteni Bogárzót, és fokozatosan hasonmás tájépítészeti látásmód körkörös terjesztőivé szeretnénk válni.

A valamikor hithű adományozók lakta makó-rákosi Bogárzó jó példa arra, hogyan lehet egy majdnem teljesen kihalt tájat újraéleszteni és benépesíteni. Főleg, ha van rá némi önerő, valamint elegendő elszántság és akarat az életmódváltáshoz. Ma már sokan nyugdíjas éveiket tapossák, mégis, akik itt felnőttek szívesen és szép számban visszajárnak a minden év szeptemberében megrendezett búcsúra, hogy találkozzanak hajdan volt szomszédjaikkal, ismerőseikkel és rokonaikkal.

Bogárzó néhai iskolájában működő kisbolt több mint húsz évvel ezelőtt végérvényesen bezárt. A szebb napokat látott Klebelsberg-iskola, roskadozó tetejével arról árulkodik, hogy volt olyan kultuszminiszterünk, aki a tudást hálózatos formában a legtávolabbi tanyavilágba is elvitte. Jeles napokon a több mint százéves, de karbantartott műemlék jellegű templom ajtaja is megnyílik a kitartó hívek előtt.

Bogárzó életének ma is egyik motorja a romlatlan ősállapotot idéző táj, és azok a ma is működő többgenerációs tanyagazdaságok, melyek kiállták a közelmúlt emberpróbáló kihívásait, és mindig megoldást adtak az épp felmerülő életbevágó gondokra. A bogárzói táj állattartó hagyományait, páratlan sziki növény- és állatvilágát, kiemelten madár vártáit meg kell menteni az utókornak a vizes élőhelyek ápolásával, bivalyokkal tapostatásával. Sőt, távlati célunk, hogy a tanyákat körülölelő tájat "gyógyító mezővé, ehető erdővé" változtassuk, a föld termőerejét és használhatóságát tetemesen feljavítsuk.

Magyarországon évente ezerszámra kellene a bogárzóihoz hasonló másolható tanyagazdaságokat építeni ahhoz, hogy a kohéziós alap hétéves ciklusa alatt a tájban élő családok válthassák le a jelenlegi fenntarthatatlan gazdálkodást. Ezért Bogárzó drámai megújulása, amely a most elhagyott vidéki Dél-Alföld gazdasági és szellemi felvirágzásához vezethet, miközben a táj mezővárosai tovább sorvadnak. Ezt ma nem tudja az építőipar nyújtani, és nem is alkalmas/kívánatos az iparnak a tájban való megjelenése.

Össze kell kötni Bogárzó jelenlegi hátrányos helyzetét az életmódváltásból fakadó előnyökkel, az öngondoskodás megtapasztalásával. A hazai mezőgazdászoknak is jót tenne, ha építési célú szalmabálára is beindulna a kereslet. A szalmára nincs a környezetterhelés miatt kirótt termékdíj. Mint minden más maradék nélkül visszaforgatható szerves anyagnak, a bálának előbb az új tanyagazdaság épületeiben utóbb a földben, a komposztban van a helye. Amint az enyészet úgy akarja, a lebomló szalma a talaj termőképességén javít. Hisz az a dolga.

A kezdő tanyagazdaságok szalmabála-építészetébe az önkormányzatok és közmunka is be tudna illeszkedni. A helyi közösség építési elvében az új felé való elmozdulás, a "csináld magad" kívánatos az ipari "szakbarbarizmus" helyett. Hiszen a tanyagazdaságok építése rendkívül sok, jól ütemezhető, egyszerű munkafolyamatra bontható. Ettől régen sem rettentek meg. A parasztember, ha házra vágyott csizmája sarkával jelölte ki az alapot, mint Bogárzón, és maga építette föl a gazdaságát.

Bogárzó azonban ma még többszörösen hátrányos helyzetű térség a Makói járásban. A már-már kihalásra ítélt tanyákban az új/régi életforma helyreállítása példája lehet annak, hogy képesek vagyunk életet lehelni és talpra állítani a méltatlanul elhagyott Dél-Alföldet, és van élet a lassacskán elöregedő város/falu települési forma után is.

Nóra, a fazekas és családja viszont már döntött! Több bogárzói tanya, tanyagazdaság fog felépülni, és ebben Bogárzó mintaadó kezdetet jelent. Sőt, így lett az életformaváltó népfőiskolai képzés és távoktatás első előrehaladó településkezdeménye. Az egyéni kezdeményezés mellett ugyanakkor pályázni is szeretnénk, ha majd végre valahára beindul a vidékfejlesztés. De ehhez az is szükséges, hogy a bogárzói tanyagazdaságok szervezésére a tájépítészet közösségi szintre emelkedjen, és ez a most többszörösen hátrányos helyzetű térség fiatalokkal iskolakezdő gyereksereggel népesüljön be.